Blondie: Panic Of Girls Lemezkritika

2011.09.20. 08:30 bodizsolt

A Panic of Girlsszel tulajdonképp egy új korszak nyílt a Blondie életében, ugyanis ez az első kifejezetten rossz lemezük. Mert az első időszakban- úgy '82-ig- érdekes és magas színvonalú lemezekkel rukkoltak elő, ezt követően már "csak" elfogadható korongokat dobtak piacra, amik nem voltak túl érdekesek senki számára sem. És most itt az újkori Blondie, amikor már felesleges reggea témákkal, és bárgyú megoldásokkal tölti ki a játékidőt. A lemez amúgy már megjelent Európában a nyáron, de az USA-ban csak most jött ki.

De hogy jót is mondjuk, az album indulása nem rossz, hiszen a D-DayWhat I Heard – Mother nyitóhármas teljesen vállalható dalok, jó refrénekkel, bár a Blondie-tól szokatlan patetikussággal. Aztán hirtelen kiderül, hogy a kiadó miért döntött úgy, nem fontos annyira erőltetni ezt a megjelenés dolgot.
Sajnos a Panic of Girls tele van olyan pillanatokkal, amik nem csak a Blondie névhez méltatlanok, hanem úgy általában egy átlagos zenekarhoz is azok. Valamiért azt hitték, hogy jópofa dolog lesz a fent említett dolgokkal teletűzdelni az albumot. Ebből a reggea-s istentudjamiből rögtön kettőt is hegesztettek egymás mellé.
Meg hát vannak kísérletezések is, amik csak rintanak, az amúgy sem túl rózsás helyzeten.
Talán jobb lett volna, ha ezt a lemezt a stúdióban hagyják, és nem próbálnak meg visszatárni. Úgy még lett volna esélyük, hogy egy igazán coolt zenekarként emlékezzünk rájuk.

 


A bejegyzés trackback címe:

https://popkult-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr293240161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bodizsolt 2011.09.20. 08:35:44

Ki a kedvenc Szőkéd a világon?

süti beállítások módosítása