A Biblia Kódja 3: A Világ Megmentése Könyvajánló

2011.05.13. 09:16 bodizsolt

Szeptember 11-e, Hitler hatalomra kerülése, a Kennedy elleni merénylet, a holdra szállás, az Öböl-háború – mindezen eseményeket megjósolta egy kód, amely 3000 éve rejtőzik a Bibliában. És sorra válnak valóra jóslatai. A kód egy évvel megválasztása előtt megjósolta, hogy Barack Obama lesz az elnök. Előre megjósolta a nagy recessziót akkor, amikor a tőzsde rekordszinten állt.

A kód által már megjósolt eseményeknél még sokkal meghökkentőbbek a jövőre vonatkozó figyelmeztetései. Vajon vége van-e a jelenlegi gazdasági válságnak? Vagy még ennél is rosszabb következik? Vajon rendelkeznek-e a nemzetközi terroristák atomfegyverekkel, és fogják-e használni azokat? Mely városokat fenyegeti az atomtámadások első hulláma? És melyek következnek utánuk? És miért az amerikai elnök az egyetlen ember, aki talán elháríthatja a nukleáris Armageddont?

Ez a kötet már a harmadik abban a nagy sikerű sorozatban, amely a világ minden országában különböző vallású emberek millióit ragadta magával. A Biblia kódja: A világ megmentése kalandos utazásra viszi az olvasót, az amerikai kormány titkos folyosóira, ahol rejtett háborút terveznek a terrorizmus ellen, sőt már vívják is, de talán nem az igazi célpont ellen. A kód jövőnk egyik lehetséges változatát mutatja meg nekünk, amelyet megváltoztathatunk. És meg is kell változtatnunk, mert könnyen lehet, hogy ez számunkra az utolsó figyelmeztetés!

A szerzőről
Michael Drosnin újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal volt munkatársa. A Biblia kódja és a A Biblia kódja 2: Visszaszámlálás mellett a New York Times bestsellerlistáján szereplő Hughes polgártárs szerzője. New Yorkban él és dolgozik.

forrás: bookline.hu


Hősök Az Ybl Pincében, Koncertbeszámoló

2011.05.13. 09:03 bodizsolt

helyszín: Ybl Pince
dátum: 2011.05.05.
belépő: ingyenes

Hatalmas bulit csináltak a Hősök az Ybl pincében csütörtökön. Azt, hogy hányan lehettünk nem tudnám megmondani, az biztos, hogy az emberek faltól falig álltak és ütemre a bandával együtt ugrálva tomboltak. Fotózási szempontból a buli pörgését valahogy így tudom leírni: kb 150 szabad hely a gépemen, több mint 300 exponálás! Ez lefordítva azt jelenti, hogy olyan szinten tombolás volt, hogy sok-sok képen csak mosott mozdult foltok látszódtak. Ez persze pozitívan festi le a hangulatot :)
Én most voltam először Hősök fellépésen, és egész biztos, hogy a következő Pesti bulira is elmegyek. Eckü igazi showman, zseniálisan kezeli a tömeget, néha kicsit cukkolja az embereket, de azt is hatásosan. Amint a fotókon is látszik, a kamerámnak is közelről bemutatkozott. Persze Mentha és Brush is kivette a részét a hangulat fokozásból, és az egészet megkoronázta, hogy élő zenére szövegeltek a srácok. Aki szereti a magyar hiphop-ot és nem volt ott, az nagyon sajnálhatja! Élmény volt :)

Szöveg és fotó: Őri Viola


Paul Filmkritika

2011.05.12. 08:28 bodizsolt

 Graeme (Simon Pegg) és Clive (Nick Frost) hamisítatlan brit kockák, akik képregényszerzőként keresik kenyerüket, és a San Diego-i Comic-Con-ra, a Nemzetközi Képregény Találkozóra érkeztek az Államokba. Az élvezetek halmozása céljából egy bérelt lakóautóval útnak indulnak dél-nyugaton, hogy felkeressék a legendás ufólelőhelyeket. A rögeszmék azonban hajlamosak valóra válni: egy amúgy is bizarr éjszakán valódi földönkívüli kéri a segítségüket. A magát Paulnak nevező idegen alacsony, cingár, bőre szürkés, feje nagy és óriási, mandulavágású szemekkel bámul Graeme és Clive arcába.

Kiderül, hogy 60 évvel ezelőtt landolt a Földön, az amerikaiak fogságba ejtették, és mostanáig egy titkos katonai bázison tartották. Persze az évek nem teltek haszontalanul: Paul többek között szakmai tanácsokkal látta el Steven Spielberget az E.T. alkotási folyamatában.  Most azonban üldözi néhány fekete öltönyös ügynök (Jason Bateman, Bill Hader és Joe Lo Truglio), mert megszökött a bázisról, hogy végre hazatérjen. A hajtóvadászatot egy titokzatos nő irányítja, kinek kilétéről csak az utolsó jelenetben hull le a lepel, így megformálójának nevét mi sem áruljuk el.
A két angol eleinte vonakodva, majd egyre lelkesebben segít Paulnak, aki nem a szokványos alien: füvezik, szeret táncolni és nem veti meg az altesti humort. A triászhoz az út során csatlakozik a bigottan vallásos Ruth (Kristen Wiig), akinek Paul szó szerint és átvitt értelemben is felnyitja a szemét. A közösen át- és túlélt kalandok során hőseink között barátság, egyesek között pedig szerelem is szövődik.
Simon Pegg és Nick Frost harcedzett humorpáros. Pályafutásukat a Spaced című sorozatban kezdték, majd Edgar Wright rendezővel elkészítették 2004-ben a Haláli hullák hajnala, 2007-ben pedig a Vaskabátok című filmet. Mindkét vígjáték a műfajának ékköve, így ezen filmek ismeretében a néző nagy reményeket táplál a vagány űrlény sztorijával kapcsolatban is. Ezeknek az elvárásoknak azonban a Paul nem tud megfelelni. Kevés az igazán jó poén, a többség az alkotók anális fixációjára enged következtetni. Nem tudni, hogy ez Simon Pegg kifáradására utal-e vagy az a baj, hogy ezúttal nem Edgar Wright-tal együtt követték el a forgatókönyvet. Mindenesetre a kis szürke földönkívüli története messze nem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket. Ettől függetlenül megtekintése ajánlható, mert a könnyed szórakozás nem marad el, és a vulgáris kifejezések röpködése ellenére is egészen kedves filmmel van dolgunk, amely a diszkriminációk nélküli barátságról és a kockaságról szól.
A rendezői székben Edgar Wright-ot Greg Mottola váltotta fel, akinek nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Superbad – avagy miért ciki a szex? és az Adventureland – Kalandpark. Eme hármassal Mottola azt üzeni a világnak, hogy ő ugyan 47 évesen sem hajlandó felnőni. Hasonló vonatkozhat Peggre és Frostra is, akiknek azt kívánjuk, egy darabig még maradjanak ilyen éretlenek, de azért következő filmjeik színvonalát közelítsék inkább a Vaskabátokhoz.
_bézsé_
forrás: port.hu

Dalok A 20. Hétre

2011.05.11. 08:26 bodizsolt

Brother: Still Here 

Josh T. Pearson: Woman When I’ve Raised Hell

D/R/U/G/S: Love/Lust

Love / Lust (12" Version) by D/R/U/G/S

Brasstronaut: Hearts Trompet

Brasstronaut - Hearts Trompet by Sainted PR

Bruno Mars: The Lazy Song

Alex Metric & Steve Angello ft. Ian Brown: Open Your Eyes

Clare Maguire: Shield The Sword

 


Barbara Panther: Moonlightpeople


Fleet Foxes: Helplessess Blues Lemezkritika

2011.05.10. 08:23 bodizsolt

 Az eddigi lemezekhez hasonlatosan a Helplessness Blues is egy himnikus dallal indít, aminek a  szövege  előrevetíti, hogy a korábbiaktól eltérően sokkal személyesebb hangvételre számíthatunk. A generációs kérdés a lemez felütéseként, megadja az alaphangot az album címéhez hű egzisztenciális mélázáshoz, amellyel azért jóval könnyebb lesz azonosulni, mint az eddig jellemző szertelen és néhol zavaros dalszövegekkel. Saját bukolikus világképükkel megfogalmazva a Fleet Foxes a hegyekből a völgybe érkezett, ahol utolérte az ősz és a tűnődő tanácstalanság. A dallamvilágot, zenei hátteret tekintve már jóval kisebb a változás, de első hallgatásra csalódásként is érheti a hallgatót az, hogy nincs például a White Winter Hymnalhoz hasonló élmény, és csak egy-két momentum közelíti meg azt. A hangszerelés és a kórusok kidolgozottsága, részletgazdagsága megmaradt, kevésbé hivalkodó, szárazabb dalok születtek a gondterhes évek alatt, melyek az eddigieknél is konzervatívabban követik az angolszász folk/americana zenei hagyományait. A néhány új szín ellenére a paletta összességében nem változott. A kérdés csupán az, hogy tudnak-e a már említett Grizzly Bear harmadik albumához hasonlatos áttörést elérni, hiszen minden szépsége ellenére Helplessness Blues egy nagyon „uncool” album, amely tulajdonképpen nem illeszkedik egy aktuálisan futó, sikeres trendbe sem.

_bézsé_


süti beállítások módosítása